2012. március 23., péntek

Az ember már azt sem tudja milyen nap van...

Csak gondoltam jelzem; még élek és virulok. Nem kell aggódni ha eltűnök pár napra, az azt jelenti hogy van tennivaló bőven. Rengeteg mesélnivalóm lenne - kivételesen képekkel illusztrálva minden -, de mivel már a kis - és nagymutató is elhagyta a tizenkettes számot az órán és elhihetitek nekem, hogy nem delet ütött az imént, ideje elpakolnom magam mára. Vasárnap/hétfőn ígérem mindent elmesélek, de előtte vár rám Washington DC, Baltimore és pár magyar cimbora. Annyira beindult itt az élet, hogy szinte már a napokat is nehezemre esik követni és csak kapkodom a fejem. Annyit mondhatok, hogy rettenetesen jó héten vagyok túl és még csak most jön a java...

Csodás hétvégét mindenkinek! :)

4 megjegyzés:

  1. Neked is szuper hétvégét és jó utat kívánok! "Szomorú", itthon maradt olvasókat pedig örvendeztesd majd meg egy jó hosszú bejegyzéssel. :) A Te blogod az első számú kedvencem, szóval nagyon várom a beszámolót. :)
    Puszi!

    VálaszTörlés
  2. Hajrá, hajrá!!! Uuuuh majd írok mailt, hogy mi történt! :)

    Puszi

    VálaszTörlés
  3. Nagyon örülök, hogy szuper heted volt és hétvégén is vár rád eme két nagy város... :-) Csinálj ám sok-sok fotót ezekről is! ;-) Remélem a nagyszülőkről is született/születik legalább egy kép... :P

    VálaszTörlés
  4. Köszi Évi, annyira aranyos vagy! Jövök nektek a hét végén mindenképpen! ;)

    Ágica! Emailt vagy üzenetet követelek, elolvasni azért el tudom majd, de remélem minden rendben van... :)

    Kriszta! A képek meglesznek, hiszen ismersz :P Nagyszülőkről, szülőről, gyerekről, kutyáról, macskáról is van kép, részletek majd később - csak várjatok türelemmel ;)

    Szép hétvégét csajok, puszi!

    VálaszTörlés