Furcsaságok Amerikában

Péntek esti nagy unalmamban itt a mai második bejegyzés is, ritka pillanatok egyike.
Ide most leírok pár dolgot, amit az itt töltött idő alatt megfigyeltem, ami jellemző Amerikára, az emberekre, a szokásokra. Tavaly is készítettem ilyet, hátha másoknak nagy segítség lehet. Ki tudja...
Persze mondanom sem kell, hogy megint csak személyes tapasztalatok jönnek - ki egyetért velük, ki nem.
Na most figyeljetek! :)

- vezetés közben három dolgot csinálnak - sminkelnek, esznek vagy telefonálnak. A kormányra minek figyelni ugye, a gázpedálra meg még úgy is. Vezetni, indexelni nem tudnak - azt hiszem értem már, hogy miért lehet itt olyan könnyen jogosítványt szerezni. Idegesít a hússzal totyogás, hiányzik az előzgetés itt. Itt nincs előzés, az autópálya az más tészta, ott csak elhúzol a másik mellett úgyis
- mindenki cipőben járkál a lakásban
- az állatok szentként vannak kezelve - ágyban, konyhában, szekrényben, fürdőszobában egyaránt fellelhetőek
- az emberek félnek a hótól, 2 cm-es hó esetén megáll az élet (szerencsére ehhez nem volt szerencsém)
- mindenkinek iPhone-ja vagy Blackberry-je van, az Apple márkából nem igazán akarnak engedni
- minden családnak minimum 2-3 kocsija van, amelyek általában a megszokott európai autók háromszorosai (az európai márkákat nem nagyon csípik, Opelt, Renaultot vagy éppen Peugeotot több mint fél éve nem láttam, elvétve van egy BMW vagy egy Mercedes)
- szentül hiszik, hogy az organic élelmiszerek piszkosul egészségesek
- az emberek 80%-a tényleg el van hízva
- imádják a gyorskaját, főzni nem tudnak (és nem is akarnak)
- kevesen dohányoznak, viszont mindenki kávézik (mindenki Starbucks-függő)
- pontatlanok, határozatlanok, szétszórtak és szinte mindig mindenhonnan elkésnek. Nem szokásuk az sem, hogy jelezzenek ha késnek...
- az emberek kissé "hamisak" (fake-ek)
- fél életüket a kocsiban töltik, gyalog egy métert is alig képesek megtenni és egy lélek sem sétálgat az utcán a kisebb külvárosokban sem
- kocsi nélkül itt halott vagy - nem tudsz eljutni a boltba, a postára, a parkba, sehova sem!
- a tömegközlekedés iszonyatosan rossz, alig jár busz és vonat, hiába...az emberek itt nem ezt részesítik előnyben
- a lakosság 80%-a színes bőrű
- megkérdezik hogy vagy, de a válasz valójában nem érdekli őket
- a lábujjkörme mindenkinek ki van festve, de kézen lévő körmök viszont már nem olyan fontosak
- azt hiszik "éhes" országból jöttem és muszáj emiatt hogy mindig éhes legyek (Hungry - "a" nélkül, avagy "you are supposed to be hungry)
- nehéz elhinniük, hogy Amerikán kívül más ország, az angolon kívül pedig más nyelv is létezhet
- innen általában mindenki Európába vágyik és nem értik miért akarunk mi mindenáron ide jönni
- mindig mosolyognak, pozitívak, kedvesek és segítőkészek
- ha már gyanúsabban vizslatok egy utcanévtáblát vagy térképet, rögtön ketten ugranak mellém, hogy segíthetnek e
- a moziban film közben bekiabálnak, tapsolnak, kommentálnak - rendesen kifejezik érzelmeiket
- alkoholt csak a "likőr sztórban" lehet kapni, néhol azt is csak nagyobb nehézségek árán
- a filmekben mutogatott jó kiállású fiatalemberek vagy elbújtak vagy nem is léteznek - de inkább az utóbbi
- a bulinak hajnali 2-kor vége (eddigi kivétel New York és Miami volt) és 9-10 körül már kezdődik
- vizes hajjal akárhol megjelennek, pizsamában szintén
- nem igazán adnak magukra - ha csak nem muszáj - egyszerűen, slamposabban öltözködnek - ezt szerencsésen sikerült is átvennem tőlük, úgy értem baromira nem érdekel, hogy lépek ki a házból, úgysem szól meg senki
- nem vasalnak, a szárítógép pedig az egyik legcsodálatosabb találmány a világon
- naponta cserélik a pizsamájukat (?)
- a gyerekek neveletlenek, elkényeztetettek és az ő akaratuk igazán a mérvadó (kivételek persze akadnak)
- a legnagyobb ünnep talán a Függetlenség Napja, a Hálaadás és a Halloween
- nem sok fogalmuk van a világról, nem divat a nyelvtanulás és az iskolákban sem viszik túlzásba az oktatást
- sehol sincs kerítés
- nem számít a távolság, ha pl. átugrasz egy napra üzletelni a keleti partról a nyugati partra, az teljesen rendben van
- ez a nép nem tud mulatni és kikerekedett szemekkel néznek, amikor mi külföldiek két-három rövidet is lehúzunk egymás után fintorgás nélkül
- szeretem, hogy itt nem 14 óra van, hanem 2 p.m.
- a gyerekek kávéznak. A 13 éves csaj azzal indítja a napot és amikor én közlöm vele, hogy ez nálunk nem megszokott, akkor azt mondja hogy a 8 éves unokahúga is kávézik. Először ez akkor szúrt szemet, amikor a csajokkal Miamiban a Dunkinban kávéra várva megjelent mellettünk egy 9-10 éves forma fiúcska és szintén kávét kért...Oké...
- itt teljesen természetes, hogy mennyire el vannak kényelmesedve az emberek. Minden dolgukat a legegyszerűbb módon el tudják intézni, minden a popsi alá van téve, teljes mértékben ki vannak szolgálva. Ultramodern minden, európai sutaságomnak sokszor meggyűlt már a baja egy-két dologgal...
Néhány példa: banki ügyeidet intézni vagy pénzt levenni már ki sem kell szállnod a kocsiból, odaállsz az automata elé a kocsival és minden megy, mint a karikacsapás. Tankolásnál itt én még sohasem szálltam ki a kocsiból. Két ember ugrásra készen csak rád vár, amikor beállsz a masina mellé. Letekered az ablakot, adod a pénzt, mondod hogy mit óhajtasz és már teszik is a dolgukat.
Nekem ez a túlzott elkényelmesedés, a dolgok leegyszerűsítése néha sok...Hiányoznak az éppen pofon egyszerű dolgok, amiket otthon intézni tudok. Tömegközlekedni, gyalog elmenni a postára, vagy akármi.
- én sem vagyok egy tudós/atomfizikus/agysebész/diplomata/akármi, de itt számomra is beigazolódott a sokak által mondogatott tény, hogy az amerikaiak buták. Példákkal most nem jönnék - számtalan lenne, de valóban fogalmuk sincs semmiről. Igaz, minek is? Ők élnek jobban vagy mi? :)
- rettenetes túlzásokba esnek, amikor nemzeti ünnepeket vagy szülinapot kell ünnepelni
- a második "hivatalos nyelv" a spanyol
- itt Miami olyan, mint nálunk Siófok a Balatonnál
- semmin nem idegeskednek és teljes higgadtsággal képesek kezelni a dolgokat
- mindig mindenki mindenhol mindenkit megölel
- nem néznek a szemedbe, amikor koccintanak
- totálisan semmit sem tudnak a földrajzról
- mindannak ellenére, hogy a népesség kb. 85%-a bevándorló, nem szeretik a bevándorlókat
- mindenki külön gyűjti a szemetet és újrahasznosítják, de az utcán mindenki simán eldobja azt
- kora ősztől késő tavaszig "eszkimó" csizmában járnak, a nyáron pedig a "tangapacsker" a divat
- igénytelenül járnak mindenhova és variálják a sportos dolgokat a nagyon menő cuccokkal - legelterjedtebb változat a három számmal nagyobb belebújós melegítőfelső, ahhoz egy leggings vagy rövidnadrág, de a karjukon ott ficeg a Louis Vuiton, Michael Kors táska, ami egy vagyon
- szentül hiszik, hogy ők a világ közepe - gondjuk, bajuk aligha akad (ez mondjuk tetszik, mármint hogy ennyire lazán fel tudják fogni a dolgokat), szerény véleményem szerint fogalmuk sincs róla, hogy mi folyik egyáltalán a világban és mások hogyan élnek
- mindig mindenben csak a pénzt hajhásszák és az a legfontosabb hogy minek mennyi az értéke (sajnálom, de engem nem mindig lehet pénzzel lekenyerezni - pl. oké elvittek három napos wellnesre amit élveztem is naná, de többre értékelném néha a dolgokhoz normálisan való hozzáállást stb...)
- igaz a mondás; nagyon prűdek! Intim témák alapos mellőzésre kerülnek, meglepetten tapasztaltam és már csak mosolygok egyet, amikor a rádióban leadott számok egy-egy "rondácskább" szavát simán kisípolják (ne a legdurvább szavakra gondoljatok!)
- nem szokás szellőztetni, sőt eddig mindenhol rám szóltak ahol kinyitottam az ablakot - a kocsiban is rám szól a csaj, hogy tekerjem fel legyek oly kedves. Az első családnál voltam még, amikor kaptam egy tájékoztató jellegű emailt a cc-től, hogy mikre figyeljünk amíg itt vagyunk - ne nyisd ki soha az ablakot, mert az amerikaiak nem szeretik! Soha, sehol, senkinél nem láttam még nyitott ablakot - hiába, itt a légkondit preferálják és iszonyatosan túlzásba is viszik.
- nyilvános helyek (éttermek, bárok, mall, klub, stb...) mellékhelyiségeinek ajtaján egyszerűen semmiféle kilincs és fogantyú nincs - szinte "ajtóstul rontasz a házba" :)
- fenemód büszkék - bár nem tudom, hogy mire? - nem érdekli őket senki és semmi, csak és kizárólag saját maguk, ülnek a babérjaikon, fogukhoz verik a garast - bár olyan sok van nekik amennyit épeszű ember szinte el sem tud képzelni -, és fogalmuk sincs arról, mi történik a nagyvilágban, ki, hol és hogyan él...

Amint eszembe jut még majd valami, frissíteni fogom a bejegyzést.