2011. november 17., csütörtök

Képek

Csak hogy egy kicsit is el tudjátok képzelni, hogy milyen környéken lakom jelenleg:

                                                                    Kilátás a nappaliból

                                                                     a szomszéd háza

                                                                              terasz

                                                                       a kutyus, Carry

                                                                   másik szomszéd, tó


                                                            ennyire kietlen minden... :)



                                                               Utcabeli házikók következnek:








Hm, körülbelül valami ilyesmit kell elképzelni, még mindig imádok itt. Ma egyébként nem csináltam semmi egyebet, végre kialudtam magam, az orientáció óta a legjobb és legkényelmesebb ágyban. Aztán kicsit pakolásztam, átvariáltam a bőröndjeimet, fürödtem, hajat mostam, ettem, skypeoltam. Késő délután szántam rá magam erre a kis környékbeli sétára, de nem hittem volna hogy olyan szinten fagy van mint amilyen szinten ragyog a nap is - elindultam egy szál pulcsiban, de fél órát töltöttem csak odakint.

Fél 7 körül szólt S. hogy készített vacsorát, mehetek enni. Lementem és szépen meg volt terítve, előttem sorakoztak a legjobb ételek. Volt leves, húsleveshez akart hasonlítani szerintem, de semmi íze nem volt. Csirke és tészta volt benne, viszont nekem már az is jól esett, hogy egyáltalán leves állagút ehettem... :)
A főfogás valamilyen "cuccosba" tekert csirke volt, az összhatása olyan volt az egésznek, mintha vadast ettem volna, azt pedig imádom. S. olyan kedves volt, hogy csinált nekem desszertet is, eper, szőlő és banán volt összekeverve. Nagyon-nagyon ízlett minden, jól is laktam. Közben felhívta az anyukája, akik valamilyen karácsonyi előbulira voltak hivatalosak, hogy nem akarunk e velük tartani. Meghívtak engem is, nem mondtam nemet. Felszedtük S. szüleit, akik szuper aranyosak és szintén jó fejek, majd elmentünk egy kunyhó féleséghez, ahol voltak különböző karácsonyi boltok, ott össze-vissza lehetett vásárolni mindent. Volt élő zene, karácsonyfa, pezsgő, bor, csoki szökőkút, egy halom süti és édesség, gyümölcsök. Szóval kánaán ismét. Körülnéztünk, mindent megtapogattam, mert számomra az effajta díszek és dolgok nagyon újak és meseszépek. S. megkért, hogy válasszak bármit, az lesz az ajándéka nekem karácsonyra. Nagyon nem akartam elfogadni, mégis csak ő fizeti és én is csak egy vagyok a sok au pair közül, de erősködött, hogy válasszak csak valamit nyugodtan. Végül megláttam ezt és egyből megfogott, úgy döntöttem ezt kérem:


Azt hiszem kezdem végre felfogni, hogy igazi amerikai karácsonyom lesz. S. azt mondta, akasszam majd az új szobámba a családnál és ha hazamegyek Magyarországra, tegyem a karácsonyfára és emlékezzek rá mindig, hogy egyszer itt segítettem neki karácsonyfát díszíteni... :)
Tényleg nagyon boldog vagyok most. Az utóbb két nap nekem hatalmas felüdülés volt és kellett, szükségem volt rá. El sem tudjátok képzelni mennyire várom, hogy találkozzak az új családommal, hogy végre megint gyerekekkel legyek, hogy normális au pair életet éljek, együtt hálaadásozzunk és karácsonyozzunk majd.

Holnap fél 7 körül szerintem felkelek már, összekapom magam, aztán jön a kocsis szolgálat és irány az OHare repülőtér...
Viszlát Chicago és Illinois, helló Philadelphia és Pennsylvania!

Legközelebb már tényleg csak a családtól jelentkezem. Remélem minden rendben megy majd.
;)

8 megjegyzés:

  1. Nagyon örülök, hogy most ebben a pár napban ilyen jó kis helyre kerültél!

    Kíváncsian várom, az új családról is majd a beszámolót! :))

    puszi

    VálaszTörlés
  2. Vivi, annyira jó ez a bejegyzés. Szinte meghatódok. :) S. nagyon rendes Veled. Hány éves amúgy? Legyél nagyon boldog, érezd jól magad az új családnál! És írj nekünk, amint tudsz! :)

    VálaszTörlés
  3. ez az ajándék olyan megható, még olvasva is elérzékenyültem. S tényleg rendes, úgy látszik nem hiába létezik a mondás, miszerint ne ítéljünk elsőre- Nagyon örülök, hogy az egy hónapos ,,szenvedésnek" ilyen szép vége lett és csak remélni tudom, hogy a köv. családnál ugyan ilyen csodálatosan fog minden folytatódni.

    VálaszTörlés
  4. ezek a képek tipikus "én kérek elnézést" reakciót váltanak ki belőlem :D hát igen, ők biztos nem panaszkodnak az éjszakai forgalom zajára xD nagyon kíváncsi vagyok én is az új családra :)))

    VálaszTörlés
  5. hát ahogy az amcsik mondják: OMG!!! :))

    VálaszTörlés
  6. na még annyit hozzátennék, hogy fantasztikus helyen élnek S-ék, irigylésre méltó ez a luxus és szépség, ami a képeken látható.Gyönyörű ez a környék és a házak!! és szuper, hogy ilyen kedvesek veled!

    VálaszTörlés
  7. Ahogy már az előző bejegyzésben is írtad, milyen rend van és a kutyát, hogy tartják, szerintem S-nek is ugyanaz a véleménye a volt családodról, csak hát áttételesen ők a munkaadói, így gondolom mégsem mondhatja, hogy ő sem lakna olyan dzsuvában.Ebből a két napból is látszik, hogy elégedett veled. Sok sikert az új családnál.

    VálaszTörlés
  8. Hát ez valami fantörpikus, ez a kilátás a hangulat! Oh my God! :) De ott láttam egy eladó házat is :D azt hiszem arra igényt tartanék! :)
    Nagyon nagyon jó volt olvasni ezt, ez már valami olyasmi ami kell neked ezután a hónap után! Továbbiakban is csak ilyet kívánok!
    puszi :)

    VálaszTörlés