"That's weird!"

...ami annyit jelent, hogy "ez furcsa". Mivel más címet nem tudtam kitalálni, gondoltam megosztom veletek, hogy a 3 éves kissrácnak minden második szava ez és neki minden furcsa. De ezt ilyen kis aranyosan, rötyögve mondja egymás után marha sokszor hehe. A keddi napon semmi említésre méltó nem történt, a hétfőhöz képest viszont sokkal jobban telt. A gyerek egyszer sem bőgött a jelenlétemben, egyszer sem akarta az anyját és nem voltak kirohanásai sem. Eléggé a kezem alá játszott na, olyan fél 5-ig dolgoztam, aztán hazaért anyuka és mindenkit átvett. Együtt vacsoráztam velük és valahogy szóba jött a tavalyi évem, említettem hogy heti kétszer takarítani jártam egy-egy családhoz, pluszpénz miatt. Anyuka erre egyből felajánlotta, hogy ezt itt is csinálhatom, nem muszáj csak ha van kedvem. Kéthetente pénteken jön hozzánk mindig egy brazil csaj, ő csinál mindent, de ezentúl minden második héten én leszek a "cleaning lady", amiért persze pluszpénz üti a markom. Naná, hogy vállalom.
A kép a miheztartás végett, nem kamuzok hogy november 29-én 19 fok volt:

Állítólag szokatlanul enyhe decemberünk lesz, na majd meglátjuk...

A szerdai napom eszméletlenül lazának mondható. Anyuka még kedden este szólt, hogy elég ha 8-kor kelek és csak el kell vinnem Noaht a suliba. Egész délelőtt skypeoltam végre az otthoniakkal, majd délben megjött anyuka a kissráccal is. Leültem velük amíg ettek, majd anyuka mondta, hogy tulajdonképpen szabad vagyok a délután. Nem tudom más au pairek hogy vannak ezzel, de nekem kifejezetten jót tesz, ha a hét kellős közepén van egy ilyen "törés" amikor szabad vagyok és tervezhetek. Kifejezetten jót tesz nekem :) Így hát gyorsan kocsiba is pattantam és meg sem álltam az első utamba akadó mall-komplexumig, beültem egy Starbucksba melegedni majd vártam Frejara (dán au pair) és elmentünk vacsorázni. Egy rém egyszerű helyen voltunk, de meglepett hogy szerda este lévén tömve volt az étterem. A pultnál foglaltunk helyet, sokat beszélgettünk, nagyon jól elvoltunk. Tartom azt a megállapításom, hogy ő a legjobb fej au pair, akivel az ittlétem alatt találkoztam, abszolút bírom és megvan a közös hullámhossz is. Elszomorít, hogy januárban lehet hogy rematchre adja majd a fejét...de erről még kár lenne beszélni, remélem nem így lesz...Isteni salátát ettem csirkével, mézes-mustáros szósszal és parmezánnal. Az adagokat szinte sohasem tudom megenni, a negyede minimum ott marad, mivel mindenből giga méreteket adnak - a szerda esti kajám szerintem egy oroszlánnak is elég lett volna :)
Vacsi után Freja megmutatta még a konditermet, körbevezetett mi hol van (simán be lehet menni körülnézni, anélkül hogy fizetnél valamit is), majd a konditerem után hazafelé vettük az irányt. Már korántsem olyan biztos egyébként, hogy fogok majd járni kondizni (amúgy is januártól terveztem csak), de januárban kezdődik a suli is ahova majd esténként tudok menni, valamint én inkább a futás híve vagyok. Ahhoz csak egy futócipő és egy melegítő kell és uccu neki. És azt szeretem is. Ha más megközelítésből nézem a dolgot, akkor pedig megint csak azt tudom mondani, hogy smucig vagyok, mivel háromszázvalamennyi dollár egy éves bérlet a kondiba - ha jobban belegondolok ez nem éri meg nekem, mivel szabadidő híján és majd a suli lévén nem sok alkalmam lenne menni, ha időm lesz is, akkor ezerszer inkább a futást választom.
Közben lezsíroztam anyukával is, hogy pénteken már takarítok - ergó pénz üti a markom. Iszonyatosan boldog vagyok emiatt is, tudom majd lesz sok olyan pillanat amikor totál semmi kedvem nem lesz az egészhez, de Németországban is alaposan meglett az eredménye az összes takarítással töltött órámnak. Itt is mindent ugyanígy fogok tenni, tudom hogy miért.
Kaptam emailt a volt tanácsadómtól is, Sandeetől. Bizonyára mindenki emlékszik, hányszor írtam róla nem túl kedves dolgokat és mennyire úgy éreztem hogy nem akar segíteni. Most pedig csak érdeklődik, hogy megy sorom az új családnál, hogy vagyok. Kérte hogy mindenképpen maradjunk kapcsolatban és mindig tudassam mi van velem, mert nagyon megszeretett és köszöni minden segítségem, azt is hogy segítettem neki fákat díszíteni - olyan aranyos, komolyan. Örülök hogy ennyire pozitív irányban változott róla a véleményem :)
Amikor szerda este hazaértem, az első karácsonyi képeslap fogadott, Csillitől kaptam:

Ezúton is szeretném még egyszer megköszönni Csilli!!! Majdnem kiugrottam a bőrömből amikor megláttam, rettenetesen jól esett, angyal vagy :)

Ez pedig még a "német" barátnőktől, csak egymás mellett foglalnak helyet, gondoltam megörökítem ezt is... :)

Csütörtökön is minden nyugisan telt, minden reggel 3/4 8-ra kell már csak lemennem, anyuka csomagol kaját a gyerekeknek, nekem mindig játszanom kell még Noahval egy órát, kikísérjük a nagyokat a buszhoz, majd viszem a kissrácot a suliba. Délelőtt reggeliztem, mostam és neteztem. Fél 12-kor elhoztam Noaht, majd egész délutánt az alagsorban játszottunk. 4-kor megjöttek a nagyok, fél 5-kor anyuka, majd szabadultam. Szerencsére tudtam még kicsit anyával beszélni, majd összepakoltam a hétvégére. Elég monoton nap volt, tudom. Nem hiszem, hogy mindig minden egyes napom így le fogom írni, majd igyekszem kiemelni inkább a lényegesebb történéseket.
Szóval csütörtök este van, még fürdenem kell és hajat mosnom, holnap reggel úgy tudom előbb kell kelnem és egyedül készítenem a gyerekeket, de nem probléma. Valamint az első péntekem lesz, hogy takarítani fogok. Fürdőszobákat kell, valamint mindenhol porszívózni és felmosni. Ebben meg már elég nagy gyakorlatom van. Délután 5-kor anyuka fog kivinni a vonatra, irány Philli, majd este 7-kor busszal New York!!! Hipp-hopp 9-re már ott is leszek, találkozom Biankával és igyekszünk magunknak egy fantasztikus hétvégét összehozni - csak annyit mondhatok, hogy elég jónak ígérkezik a program... :) Jövő héten jövök a beszámolóval és remélhetőleg sok képpel.

Legyen szép hétvégétek! Puszilok mindenkit